Gyötrődés

Vannak olyan napok, amikor legszívesebben kiszaladnék a világból. Bárhová, mindegy, csak el innen. Ebből az átkozott, nyomorult életből. Mert már nem bírom idegekkel. Ez a szerep nekem túl nehéz. Játszani a lányt, akinek nincs semmi gondja, aki boldog, aki mindig mosolyog. Az élet nem egy színház, hanem a kőkemény valóság. Itt minden úgy történik, ahogy kell, nem pedig úgy, ahogy akarom. De nekem mégis színészkednem kell, hogy ne vegyék észre, hogyan is élek valójában.
Mi értelme ennyit küzdeni, tűrni? Nem mi választottuk, kaptuk az életet. De mi van, ha én nem akarok így élni?
Szép is a család szó, csak a jelentésével nincsenek tisztába az emberek. A család magába foglalja a békét, boldogságot, összetartást, szeretet, vigaszt, örömöt, bánatot. Csak az a baj, hogy vannak olyan helyek, ahonnan hiányoznak ezek a tényezők. Mindenki felteszi a kérdést, miért éljen egy olyan családban, ahol csak szomorúság, gyűlölet, kétségbeesés, hazugság és nyomorúság van??Ahol egyik szülő se normális. A feleség megcsalja a férjét, a férj megcsalja a feleséget, esetleg alkoholista, őrült. Ilyen szülők mellett nem lehet boldog a gyerek. Azt senki se tudja, milyen érzés, mikor megtudod, hogy az anyukád egy másik férfival van. Te tudsz róla, de mégse szólsz az apukádnak, mert félsz elárulni az anyádat. Vagy mert annyira szégyelled az egészet, hogy senkinek se mersz róla beszélni. Ezt csak az tudja, aki már volt ilyen helyzetben, vagy éppen ebben él. Borzalmas egy érzés. Annyira tehetetlen vagy. És szomorú. Nem szeretnéd ha a szüleid elválnának, ha romokban heverne a családod. Aztán jön a feketeleves. A szüleid egymást hibáztatják, veszekednek, mutogatnak a másikra, hogy melyik a nagyobb idióta. Ennek pedig mind-mind a gyerek issza meg a levét.
A rosszabb az, ha megpróbálnak ennek ellenére együtt élni, és úgy tenni, mintha semmi se történt volna. Csakhogy a veszekedések nem szűnnek, a szülők egyre idegesebbek, te pedig egyre elkeseredettebb vagy. Végül már olyan nyomás van rajtad, hogy nem bírod tovább és robbansz. Vagy jó értelemben, vagy rosszban. Általában mindig a szó rosszabb értelmében. Feladod ezt a harcot, már nem bírsz küzdeni, a szüleid ölik egymást,  a tehetetlenséged elviselhetetlen, és szép lassan elfogysz. Felemészt a szörnyűséges élet. Nem marad más belőled, csak a lelked. Mert a tested már élettelen, halott. Nem is fogsz már újra élni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nobody can save me

Mert olvasni jó!

Ötödik nap - Idők, amikor véget akartam vetni az életemnek