Zűrös tini blogja

Öngyilkosság. Mi visz rá egy embert erre a tettre? Mennyire kell elkeseredettnek lennie ahhoz, hogy csak úgy eldobja az életét? Milyen lelki erő és elszántság kell hozzá? Nem utolsó sorban pedig, gondol arra, mi lesz, ha esetleg nem sikerül? Nagyon sok kérdés, kétkedés van mögötte a mai napig. Senki sem tudja miért és hogyan. A fejlett, 21. században az emberek nem értik az öngyilkosság fogalmát, mégis egyre több az ilyen haláleset. Hogyan lehet ez? Most nem akarok a tudományokból kiindulni, és nem filozofikus értelembe szeretném ezt a témát boncolgatni, mégis érdekel, hogy mi buzdít egy embert arra, hogy végezzen az életével, vagy, hogy egyáltalán megpróbálja. Utána nézhetnék számos statisztikáknak, ezzel kapcsolatos cikkeknek, végezhetnék felmérést, de fölösleges lenne. Egy olyan valamit, ami egy lelki betegségből ered, nem lehet megfejteni. Az emberi akaratot nem lehet befolyásolni. Döntésünkbe senki sem szólhat bele, ugyanúgy, ahogy az életünkbe se. Lehet segíteni, ápolni, gyógy

Tudom, hogy nagyon rég írtam már, és hogy ez szinte megbocsájthatatlan, szégyellem is magam rendesen emiatt. Az elmúlt 6 hét kemény időszak volt a számomra. Bár az ünnepek békésen teltek, december vége felé egyre stresszesebb és idegesebb lettem a vizsgák miatt, ami rányomta bélyegét a hangulatomra, a szeretteimmel való kapcsolatomra. Kész idegbeteg voltam abban a két hétben, amikor a vizsgára tanultam, és amikor épp a teremben ültem. Nem volt még semmi ilyen nehéz az életemben, mint ez a tárgy teljesítése, mert óriási volt a tét. Ha elbukom, vége a tanulmányaimnak. De sikeresen átmentem, és búcsút intettem a vizsgaidőszaknak, ami jó kedvet kellett volna, hogy hozzon. Ehelyett újabb akadályokba ütköztem, és még idegesebb lettem, mint voltam. Senki se mondta nekem, hogy minél közelebb kerülsz az egyetem befejezéséhez, annál rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul azt se hittem volna, hogy az év első hónapja ennyire kikészít idegileg. Sorban jöttek a nehézségek, amikkel alig tudtam megbirkózn