Zűrös tini napló 5. oldal

Délután hat órára készen lettünk mindennel. Anyuék is bepakolták a holmijukat és már indulásra készen álltak az ajtóban.

- Nagyon vigyázzatok magatokra és semmi durva buli, megértettétek! – mondta anyu szigorúan és egy puszit nyomott az arcomra.

- Ne kelljen hívni a mentőt és a tűzoltót, világos? Nem akarom, hogy félig felrobbant házba érjek haza holnap! – adta ki az utasítást apu, aztán elindultak az autóhoz.

- Ne aggódj Lina, mindig ezt mondják – mosolygott Pete és behúzott a házba. Ja igen, elfelejtettem leírni, hogy amikor bulit szervezünk, anyuék mindig elmennek itthonról, rendszerint egy termál központba, hogy kicsit kikapcsolódjanak. A világért se hallgatnák a tinédzserek őrült visítozásait. Meg persze az is ciki lenne, ha a szülőkkel együtt buliznánk. Nyolcra vártuk a vendégeket, de Pete haverja, Matyi és a barátnőm, Bogi már hétkor itt voltak. Gyorsan kisminkeltem magam, felvettem egy fekete, flitteres miniruhát és Bogi megcsinálta a hajamat. Még odalent kiraktuk a kaját és a welcome drinket, amikor megérkeztek a vendégek. Pete egyik osztálytársa DJ, ezért ő szolgáltatja a zenét.

Ezek után a dolgok túlságosan felgyorsultak, még emlékszem, hogy beengedtem a volt osztálytársaimat is, aztán már arra eszméltem, hogy vadul ugrálunk a konyhában a barátnőimmel. Sajnos a többire csak homályosan emlékszem, biztos a vodkanarancs az oka. A harmadik pohár után már számolni se bírtam mennyit folyatok le a torkomon. Bár megígértem, hogy nem fogok inni, de Pete idióta haverjai nem hagyták, hogy szárazon maradjak. Éjfél körül, amikor még a tudatomnál voltam, felmentünk Bogival és Ágival a szobámba és a földön fetrengve röhögtünk valamin. Ezt követően már végképp nem emlékszem semmire.

A másnap brutálisan telt. Kínzó fej-és gyomorfájás mellett még a fáradtság is lecsapott rám. Igaz, hogy javarészt Szandráék takarítottak, azért mi is besegítettünk Pete-tel, így a nap végére már azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány. Miután anyuék hazaértek és megvacsoráztunk, felmentem a szobámba aludni. Elegem volt ebből a napból, soha többet nem fogok alkoholt inni.

Vasárnap az egész napom azzal telt, hogy próbáltam belegyömöszölni a két hétre való holmimat három gurulós bőröndbe, de sehogy sem sikerült. Végül inkább hagytam anyunak, hogy ő pakolja be, mert nem maradt egy szikra energiám se. Még két óra és már a repülőn fogok ülni útban Mauritiusra. Legalább kipihenhetem magam, már alig várom. :)