"Felejts el minden mást"
Újrakezdés. Mit jelent ez? Egy új életet? Hátrahagyott
múlttal? Meg nem történt dolgokkal? Esetleg egy új esélyt? De mire? Boldogabb
életre? Ki garantálja, hogy boldogabbak leszünk? Elégedettebbek? Honnan
tudhatjuk, hogy nem bánjuk meg? Hogy megéri hátrahagyni mindazt, ami eddig
történt velünk? Amik befolyásolták, alakították a sorsunkat! Hogy nem követjük
el ugyanazokat a hibákat? Hogy nem ér utol ugyanaz a rossz, ami miatt
változtatni szeretnénk? Mitől függ mindez?
Azt hiszem, az utolsó kérdést rosszul tettem fel. Nem mitől,
hanem kitől. Tőlünk, magunktól. Mi irányítjuk az életünket, mi döntünk
mindenről, a tetteinkről, az érzéseinkről, a jövőnkről. Nem befolyásolja senki
és semmi. Kivéve, ha hagyjuk. Nem kezdhetünk úgy semmit, hogy visszük magunkkal
a múltat. Annak nincs értelme. El kell felejteni mi volt, milyenek voltunk,
csak a jelenre kell koncentrálni, arra, hogy ne kövessük el ugyanazokat a
hibákat, ne sétáljunk be a csapdákba, ne gondoljunk arra:”mi lett volna, ha”.
Egyszerűen csak tekintsünk előre, hittel, akarattal és erővel, bízzunk abba,
hogy ami ezután jön, jobb lesz, pozitívan álljunk hozzá, mert ha kétségek közt
vergődünk, nem tudunk új életet kezdeni. Meg kell találnunk a helyes utat, azt,
amelyik megfelelő a számunkra, és lassan, megfontoltan kell haladnunk rajta. Ha
így teszünk, nem érhet csalódás, nem történhet meg a múlt. Ha hiszünk
magunkban, képesek vagyunk továbblépni. Kitartás és erő kell, mert ha ez nincs,
jövőnk sincs.
Én megtettem. Továbbléptem. Újrakezdek mindent. Búcsút intek
régi önmagamnak, és bizakodva lépek az új ismeretlenbe. Hiszem, hogy nemsokára
változás jön, ami jót hoz, és amitől boldogabb leszek. Viszont mostantól
megfontoltan hozok döntéseket, józan leszek és eltökélt. Nem fogom hagyni, hogy
letérjek az útról. Nem kell több kitérő. Már unom az elágazásokat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése