Visszatérés
Tudom, hogy nagyon rég írtam már, és hogy ez szinte
megbocsájthatatlan, szégyellem is magam rendesen emiatt. Az elmúlt 6 hét kemény
időszak volt a számomra. Bár az ünnepek békésen teltek, december vége felé
egyre stresszesebb és idegesebb lettem a vizsgák miatt, ami rányomta bélyegét a
hangulatomra, a szeretteimmel való kapcsolatomra. Kész idegbeteg voltam abban a
két hétben, amikor a vizsgára tanultam, és amikor épp a teremben ültem. Nem
volt még semmi ilyen nehéz az életemben, mint ez a tárgy teljesítése, mert
óriási volt a tét. Ha elbukom, vége a tanulmányaimnak. De sikeresen átmentem,
és búcsút intettem a vizsgaidőszaknak, ami jó kedvet kellett volna, hogy hozzon.
Ehelyett újabb akadályokba ütköztem, és még idegesebb lettem, mint voltam.
Senki se mondta nekem, hogy minél közelebb kerülsz az egyetem befejezéséhez,
annál rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul azt se hittem volna, hogy az év első
hónapja ennyire kikészít idegileg. Sorban jöttek a nehézségek, amikkel alig
tudtam megbirkózni. Szakmai gyakorlati hely keresése, szakdolgozat téma
kitalálása, konzulens keresés, papírmunka, családi bonyodalmak, pasik…..
Az elmúlt hónap fordulópont volt a számomra.
Megtanultam, hogy a felnőtt élet nem piskóta, és hogy az egyetem egy nagyon
szar hely. Arra is rádöbbentem, hogy magamon kívül senkire sem számíthatok
igazán. Nyilván ott vannak a barátok, de nem tudnak olyan segítséget adni, mint
amire nekem szükségem van. Azt hiszem, most már végérvényesen is kijelenthetem,
hogy felnőttem, és ezt csakis annak a rengeteg problémának köszönhetem, amit az
élet szórt elém az elmúlt hetekben. Megerősített, mint testileg, mint lelkileg.
Megtanultam szembenézni a sorsommal és elfogadni azt, amit nyújt nekem.
Rájöttem, kik az igaz barátaim, és hogy ki az, akire csak az időmet
pocsékoltam. Túlléptem a sérelmeken, a viszonzatlan érzelmek okozta
fájdalmakon, az idióta pasikon, és elengedtem a múltam. Új ember lettem, tele
energiával és magabiztossággal. Új külsőm lett, aminek nagyon örülök, és ami
azt sugallja, hogy most egy különleges időszak következik, olyan, amiben eddig
még nem volt részem.
Eddig önző módon elhanyagoltam a blogom, de most végre
visszatértem. Remélem az életem már egy egyenes út mentén halad, így minden nap
hozhatom Nektek a friss bejegyzéseket. Szép napot Nektek!!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése