Mit tegyek???

Mostanában valahogy semmi se sikerül. Mintha valaki elátkozott volna. Vagy ez csak a karma? Tudod, ha jót cselekszel, jó történik veled, ha rosszat, akkor rossz. Most üt vissza az összes olyan dolog, amikor rosszat tettem? De miért egyszerre? Nem lehetne részletekbe? Vagy szó sincs ilyesmiről, egyszerűen csak szerencsétlen vagyok. Azt már megszoktam, hogy amit eltervezek, sose jön össze, szóval teljesen beletörődtem, hogy egyedül megyek az egyik legjobb fesztiválra, mert miértne?? Mi az nekem, simán kibírom, elvégre erős, független nő vagyok, vagy mi. Nagy önbizalommal, és őrült elszántsággal, meg persze boldogsággal, hogy végre élőbe hallhatom az egyik kedvenc bandám. Szóval nem is értem miért picsogok én emiatt, hisz valóra válik az álmom. Na de azért őszintén! Ti örülnétek, ha a legjobb barátotok lemondaná a közös programot, annak ellenére, hogy már a kezdetektől megbeszéltétek, mindenképp együtt mentek? Szerintem nem röpdösnétek a boldogságtól. Na ugye! Viszont megoldottam a dolgot, egy régi ismerős, majd vele ott tali, bele is ment, tök jó meg minden, viszont a bökkenő, hogy annyira nem volt lelkes, mondjuk meg is értem, hisz anno randiztunk, meg össze akart velem jönni, de én elküldtem…és most csodálkozom, hogy annyira nem örül, hogy a nyakán fogok lógni. Mindenesetre én azért már nagyon várom. Az már egy másik dolog, hogy ő szerintem nem.

De mi mást tehetnék? Legyek egyedül egy fesztiválon? Ti mit csinálnátok ilyen helyzetben? Akkor már inkább egy olyan személlyel, aki nem kedvel, de azért mégis elvisel, minthogy elraboljanak vagy valami. Amúgy is, nem az van, hogy ilyen helyeken az emberek egymásra találnak? És ha végül összejövünk? Még pozitívan is elsülhet a dolog. Bár ezt kétlem, de azért legyünk optimisták! 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nobody can save me

Mert olvasni jó!

A jó öreg fekete